A pandémia sötét napjaiban Hilary Powell és Dan Edelstyn művész-aktivisták úgy döntöttek: ahelyett, hogy a rezsiszámláikat hagynák az egekbe szökni, inkább megcsapolják az ég energiáit. Alulról szerveződő mozgalmat indítanak, hogy saját utcájuk háztetőit egyetlen nagy, közösségi napelemes erőművé alakítsák. Ezzel egy olyan viharos utazásba vágnak bele, melynek során saját valutát nyomtatnak, füstbombákat vetnek be, és még egy popslágert is összehoznak. A hol nevettető, hol szívbemarkoló film a reziliencia iskolapéldája, mely követhető és bárhol alkalmazható modellt kínál a közösségi energiatermelésre. Ez a hamisítatlan angol humorral átitatott dokumentumfilm a közösségi összefogás érzelmi hullámvasútját mutatja be a tetőn alvástól a napraforgók ezreinek ültetéséig és bizonyítja, hogy a művészet erejével semmi sem lehetetlen.
