„So schön, schön war die Zeit.” Bianca Gleissinger filmje az Alterlaa lakótelep (Harry Glück, 1970), Ausztria legnagyobb szociális bérlakásprogramjának történetét kutatja. Az Alterlaa építészeti megoldásaiba rejtett utópikus előfeltevést ‒ „a gazdagok életét mindenkinek” ‒ a falain belül nyüzsgő élet mikrokozmoszán keresztül látjuk. A film a látható szerkezeten túl a boldog ígéretű 70-es évekre is reflektál, mikor az Alterlaa-t a társas alkalmazkodás időtlen szimbólumaként mutatja be. Gleissinger bensőséges képei az ikonikus lakótelep örök vonzerejét ragadják meg a gyökerek, az identitás és a modern élet lenyűgöző narratívájába szőve. Az Alterlaa ma is keresett és trendi; lakói állhatatos karakterét és Glück koncepciójának érvényességét testesíti meg.
Hogyan tervezhetünk olyan lakónegyedeket, amelyek több generáció számára is meghatározóak és vonzóak maradnak?
