Manapság az emberek a velencei Dózse-palotát akár Kínában is otthonuknak mondhatják. Imádkozhatnak a Szent Péter-bazilika nyugat-afrikai, nagyobb méretű másában, esküvőt tervezhetnek egy gigantikus Taj Mahalban, vagy sírhelyüknek választhatnak egy sokkal kisebb, dubaji Taj Mahalt. Ikonikus helyszínek, látványosságok és emlékművek másolataival van teleszórva a világ. Nem csak egyszerű épület-klónok ezek, hiszen egy, a világról alkotott képet tükröznek vissza. A dokumentumfilm a világ leghíresebb nevezetességeinek ezen másolatait vizsgálja, hogy megértse, miért épültek meg és hogyan használják őket. Jövedelmező beruházás, építészeti kalózkodás és modern turizmus között lavírozva léteznek azok a helyszínek, amik a városokat formáló globalizáció egy-egy aspektusát mutatják be. Tanúbizonyságot tesznek a kulturális határok elmozdulásáról: „délibábként” a fikció és a valóság határán egyensúlyoznak. De végső soron mik ezek a másolatok? Talán egy olyan világ hírnökei, ahol a turisták a lezárt határok ellenére is biztonságosan utazhatnak – mozgás nélkül? Vagy tényleg egyfajta kulturális cseréről lenne szó, ahogy az ingatlanügynökök és marketingvezetők állítják? És mit mondanak nekünk a tömegturizmus által is átalakított európai modellekről? Öveket becsatolni, indul a filmes utazás világunk másolatába.

A RENDEZŐRŐL

Benoit Felici (1984, Franciaország) francia-olasz filmrendező. Az olasz ZeLIG Filmiskolában végzett. Dokumentumfimesként 2013-ban megkapta a Lagardère Alapítvány kiválósági ösztöndíját. 2014-ben a Berlinale Doc Station alumni tagjai közé választották. Filmjeit világszerte bemutatták: vetítették nemzetközi filmfesztiválokon, köztük a HotDocs, a BAFICI, a DokLeipzig, vagy a Future of Storytelling során, illetve többek között Busanban, Clevelandben, Camdenben, Theszalonikiben, Münchenben, és Milánóban. Felici munkásságát számos díjjal ismerték el.

A Filmnapokon korábban bemutatott másik filmje a Befejezetlen Itália.