Simmering: egy kerület Bécs városának délkeleti részén. Az egykor tipikusan a bécsi munkásosztály által lakott kerületben az ipar és a termelés aránya az 1990-es évek óta folyamatosan csökkent, és helyébe – egyre megfizethetetlenebb – monofunkcionális lakóépületek és a térigényes kiskereskedelem lépett. “Természetes evolúció – posztindusztriális korban élünk” – ez az a narrtíva, amelyet eddig nem kérdőjelezett meg senki. Ugyanakkor a fennmaradó vállalatok mind helyhiányra és kielégíthetetlen terjeszkedési szükségletekre panaszkodnak. A fiatal vállalkozók gyakran hiába keresik a megfizethető gyártási helyszíneket a városban, az évszázadok óta ugyanazon a helyen működő vállalatok pedig először szembesülnek a szomszédok panaszaival a zaj- vagy a szagkibocsátással kapcsolatban. Mit jelent mindez egy olyan város számára, mint Bécs és mi a jövője Simmeringnek, az egykori munkásnegyednek? Ki profitál a termelő munka marginalizálásából és a hozzá kapcsolódó narratívából?
A RENDEZŐRŐL
Karoline Mayer építész, fotós, kurátor és filmrendező. Koppenhágában és Londonban tanult építésznek, majd különböző londoni és bécsi építészirodákban dolgozott. Szabadúszó épületfotósként publikált nemzetközi építészeti folyóiratokban. 2011 óta az Architekturzentrum Wien kurátoraként dolgozik, ahol többek között az “Am Ende: Architektur. Time Travel 1959-2019” és a “Form follows Paragraph”című kiállítást szervezte meg. 2013 óta gondozza és szervezi Marlene Rutzendorferrel együtt az „Architektur.Film.Sommer” szabadtéri építészeti filmfesztivált a bécsi Museumsquartierben.